A KÉKTÓI PUSZTA TERMÉSZETI ÉRTÉKEI – NÖVÉNYVILÁG

A Kéktói puszta bemutatása

 

A Kéktói puszta természeti értékei

Növényvilág

A vidék természetes növényzete a magyar flóratartomány (Pannonicum) alföldi flóravidékébe sorolható. A történelmi idők során a természetes növényzet az ember tájátalakító tevékenysége révén megváltozott. Jelentős mértékben eltűnt a természetes erdei növényzet, az Alföld “kultúrsztyeppé” alakult át. A terület kontinentális éghajlatát gyakran óceáni és földközi-tengeri hatások módosítják, s ez a jelenség a természetes növénytakaró képében is kifejeződik. Itt az egyes növénytípusok keveredése aszerint alakul, hogy a felszín éghajlata és az egyéb természeti földrajzi viszonyok miként változnak.

A jelenlegi természetes növényzetben kiemelkedő a kontinentális flóraelemek részesedése, valamint a mediterrán fajok nagy száma. Ez a terület hőmérsékleti alakulásával, szélsőséges vízellátásával, valamint a talajok ökológiai viszonyaival függ össze. A flórában sok a sztyeppi elem, de ennek ellenére a területet nem lehet sztyeppnek nevezni. Számos nagyobb nedvességet igénylő olyan növény is él itt, amely a nyár szárazságáért kárpótlást tud találni az év egyébként bő csapadékú hónapjaiban. Egyes években annyi itt a csapadék, hogy a zárt erdőtársulás csapadékfeltétele is kielégítő, a csapadékeloszlás viszont olyan kedvezőtlen lehet, hogy még a füves vegetációnak is küzdenie kell a fennmaradásáért.

A hódmezővásárhelyi határ magasabb térszínű löszhátján úgyszólván mindenütt szántóföldi művelés folyik, ezért csak a rosszabb minőségű vagy a mélyebb fekvésű területek maradtak meg természetes állapotukban. A növényvilág legjellemzőbb és legnagyobb értékét az ősgyep és az ahhoz kapcsolódó növénytársulások adják, illetve a Téglás és a Kenyere-érben és az időszakos vízállással bíró Kéktó fennmaradt vízinövényei. Az itt található faállomány jelentős többsége telepített. Ezekkel a telepítésekkel megszűnt a terület összefüggősége és növekedett a biodiverzitás. Az élővilágra gyakorolt hatását jól lemérhetjük, hogy az 50-es évek elején még az összefüggő gyepterületen kiváló élőhelyet talált a túzok is. Líbor Istvánnal (Elmondása szerint ő a “puszta szülöttje”, hiszen az édesanyja nem jutott be a városba amikor terhes volt vele mikor megindult a szülés és így a Zöld-halom tövében hordta ki őt.) történő személye beszélgetés alapján tudtam meg, hogy gyerekkorukban több pár fészkelő túzok volt és a fészkekből tojásokat vittek haza megenni. Az erdősávok és a kisebb kiterjedésű erdők kialakulása után eltűnt erről a részről ez a robosztus madár. A főiskolás gyakorlataim során amikor Szentes határában vadbecslésen voltunk láttunk egy pár túzokot.

Külön sorolható a szikes felszínek növényösszetétele, amely a sókoncentráltság változásával területenként eltérő kifejlődést eredményez. Ennek következtében a szikes talajokon viszonylag kicsiny területen is gyakran változik a növényzet összetétele.

A szikes rétek, legelők magas szálú füvei a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) és réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) igen értékes takarmányok. Rossz vízellátásuk esetén azonban gyorsan kiszáradnak, így kaszálásra legfeljebb csak egyszer nyílik alkalom. A Sziki mézpázsit (Puccinellia distans) jó szénát és legelőt ad, de a legeltetés és a taposás hatására megjelenik benne a sziki árpa (Hordeum hystrix), és így minősége romlik.

A száraz szikes pusztákon ősszel a rosszabb minőségű legelőkön nagy lila foltokban a sziki sóvirág vagy szikisaláta (Limonium gmelini) a gyakori, továbbá megtalálható a sziki kerep (lotus tenuis), réti peremizs (Inula britannica), bárány üröm (Artemisia pontica), sziki pozdor (Podospermum canum). A szikes foltok leggyakoribb gyógynövényei: az orvosi székfű (Matricaria chamomilla), a tövises iglice (Ononis spinosa), a lándzsás útifű (Plantago lanceolata, levele), és a közönséges cickafark (Achillea collina).

Sziki sóvirág (limonium gmelini)Sziki sóvirág (limonium gmelini)

Sziki kerep (lotus tenuis)Sziki kerep (lotus tenuis)

Réti peremizs (Inula britannica)Réti peremizs (Inula britannica)

Bárány üröm (Artemisia pontica)Bárány üröm (Artemisia pontica)

Lándzsás utifű (Plantago lanceolata)Lándzsás utifű (Plantago lanceolata)

 

A tejoltó galajt azért tartom fontosnak kiemelni, mivel egykor a tej oltására, illetve a sajtok színezésére alkalmazták. A területen még a 60-70-es években is gyűjtötték és használták. Ma is igen jelentős mennyiségben fordul elő.

A szikesek fíorisztikai spektrumában a vízborítás és a kiszáradás gyors változásának, a legeltetésnek, a magas sótartalomnak a hatására sok a kozmopolita flóraelem. Az ökológiai spektrumban pedig az egyévesek mellett jelentős számban a mocsári elemek is megjelennek. Jellegzetes összetételű növények vannak a mélyebb fekvésű, nedvesebb térszíneken esetlegesen vízállásos területeken mint például a következők vesszős kutyatej (Euphorbia esula subsp. Tommasiniana), mocsári tisztesfű (Stachys palustris), vidra keserűfű (Polygonum amphibium), vízi boglárka (Ranunculus aquatilis), vizi hídőr (Alisma plantago-aquatica), virágkáka (Butomus umbellatus), Ujjas Boglárka (Ranunculus pedatus), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia), nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia), fedőnád (Phragmites communis Trin.). Elerjedt még a, a békalencse (Lemtia minor), a zsombéksás (Carex elata Gord.) és a békabuzogány (Sparganium erectum).

Vesszős kutyatej (Euphorbia esula subsp. Tommasiniana)Vesszős kutyatej (Euphorbia esula subsp. Tommasiniana)

Vízi boglárka (Ranunculus aquatilis)Vízi boglárka (Ranunculus aquatilis)

Vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica)Vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica)

Virágkáka (Butomus umbellatus) Virágkáka (Butomus umbellatus)

Ujjas boglárka (Ranunculus pedatus)Ujjas boglárka (Ranunculus pedatus)

Sárga nőszirom (Iris pseudacorus)Sárga nőszirom (Iris pseudacorus)

Dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia) Dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia)

Pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia)Pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia)

 

További jellemző növényei még e területnek az ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum1.), az enyves mécsvirág (Melandrium viscosum), a magyar zsálya (Salvia aethiopis), a csattanó eper (Fragaria viridis Duch.), és a közönséges ínfű (Ajuga genevensis).

Ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum)Ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum)

Enyves mécsvirág (Melandrium viscosum)Enyves mécsvirág (Melandrium viscosum)

Csattanó eper (Fragaria viridis Duch.) Csattanó eper (Fragaria viridis Duch.)

 

A tanyánk bekötőútjának a szélén virágzik és nyújt egyben gyönyörű látványt a közönséges kígyószisz (Echium vulgare)

Közönséges kígyószisz (Echium vulgare)Közönséges kígyószisz (Echium vulgare)

 

A sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. Pannonicum) a területen csaknem mindenhol előfordul az útszéli néhány méteres mezsgyétől kezdve akár a több hektáros legelőt is beborítja és színesíti ezzel a tájat.

Sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. Pannonicum)Sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. Pannonicum)

 

Erdősávok jellemző gombafaja a nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera), amely az őszi és tavaszi esőzéséket követően nagy mennyiségben fordul elő. Szikes legelők jellemző gombafajai a sziki csiperke (Agaricus bernardii), szegfűgomba, árvégű fülőke (Collybia fusipes).

A faállomány összetétele a következő: bizonyos mennyiségű tölgy (Quercus sp.), magas kőris (Fraxinus excelsior) található itt, amelyek azonban a jobb minőségű, vastagabb termőrétegű területeken fordulnak elő. Ezenkívül telepített fafajként akác (Robinia pseudo-acacia), olajfűz (Elaeagnus angustifolia), szürkenyár (Popukus alba) és amerikai kőris is él a területen. A tamariszka (Tamarix tetrandra), mint sziket jól bíró, fás törzsű bokor jelenik meg. A köves utak mentét kökény-(Prunus spinosa) és csipkebogyóbokrok (Rosa canina), valamint ringlószilvafák színesítik.

Vásárhely és környékén a vegetáció elszegényedése a fokozódó kultúrhatás tükrében jól nyomon követhető. Az árvízvédelmi töltésrendszer és a csatornák kiépítése után nagymértékben megváltozott a növénytakaró arculata. A Tisza-szabályozás előtti időszakban az évenként többször is megismétlődő áradással jelentős – ma már művelés alatt álló -felületek kerültek víz alá és ezzel egyidőben az ereken keresztül történt a terület akkori vízutánpótlása is. A művelési viszonyok változásával módosult a természetes növényvilág képe, és a természetes növényvilágot nagymértékben mesterséges növényállomány váltotta fel.